Egy példa arra, amikor megtévesztő módon kommunikálva az átkattintási arány mutatókat, a valós helyzetnél jelentősen szebb eredményt tüntet fel a hirdetésben érdekelt szervezet.

„Az MTI szerint Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásügyi államtitkára azt mondta az M1-en, hogy sikeres a Gyere haza, fiatal! című program, amellyel a külföldön élő fiatalokat próbálja hazacsábítani a kormány.

Az NGM államtitkára azt mondta, 40 ezren regisztráltak náluk. Aztán kiderült, hogy 581-en.„

Nem kívánom kommentálni az indítékokat, pusztán social media marketing szakmai szempontból nézve:

Az elérés (reach/impression) az a szám, ami azt mondja meg, hányan látták a hirdetést, azaz hány különböző ember szeme előtt jelent meg legalább egyszer.

40.000, ami akár nem is rossz eredmény, de ez önmagában még nem mond semmit.

Az érdeklődés (engagement) azt mutatja, hányan kattintanak is a hirdetésre. Ezt a CTR (click-through-rate / átkattintási arány) mutatóval mérjük, tehát ha a példa szerint tudnánk a rákattintók számát, kiszámíthatnánk a CTR-t is. Hogy mi a jó CTR, több mindentől függ, mindenesetre egy fontos mutatója a hirdetés „vonzerejének”.

581-en regisztráltak a hirdető állítása szerint. Ha ismernénk a klikkek számát, kiszámíthatnánk a konverziót is. Annyit mindenesetre megtudhatunk, hogy a konverzió (most a megjelenések számához viszonyítva kivételesen) kb. 1,5%-os volt, ami nem egy rossz arány és a hirdető akár ezt is kommunikálhatta volna a kisebb jelentőséggel bíró elérésszám helyett.

Az eredeti cikk itt érhető el.