Miközben egy csomó energiát fektetünk bele, hogy weboldalunkat minél többen látogassák (keresőoptimalizálás, marketing, hirdetések stb.), mindez csak az első lépés a sikerhez vezető úton. A közösségi média lehet a segítség ahhoz, hogy egy vállalkozás valóban magához kösse a látogatóit.

A célcsoportunk eléréséről már volt szó, de még fogok írni róla bővebben is. Tegyük fel, hogy már megtaláltuk a célcsoportunkat és nekik keresőoptimalizáltuk a weboldalt, számukra jelenítünk meg hirdetéseket.

Természetesen vannak olyan termékek / szolgáltatások, amik nem valók a közösségi média terepére (mert ki akarna mondjuk facsavarokról kommentelni a facebook-on), de sok olyan tevékenységi kör létezik, ahol a vállalkozásról, szakmai hírekről, újdonságokról érdekes híreket lehet megosztani a potenciális vevőinkkel a közösségi média csatorná(ko)n. Nem kell mindig reklámozni vagy akciót hirdetni; ha nem mindig eladunk és érdekes témáról írunk, számíthatunk rá, hogy egyszer jönni fognak a hozzászólások, vélemények.

Most azt vizsgáljuk meg, hogy márkánkhoz / vállalkozásunkhoz mennyire mélyen kötődik a célcsoportunk. Hogyan tudjuk magunkhoz kötni őket a közösségi média segítségével?

Anyai nagyapám borbély volt egy (budapesti) belvárosi üzletben. Vidám ember volt, szerette az életet és szeretett beszélni, beszélgetni. Sokat. Képzeljen maga elé egy ´60-as évekbeli borbélyüzletet, ahol 3 borbély dolgozott. Akkoriban egy ilyen üzlet a férfitársaság találkozó- és társadalmi érintkezési helye volt. Ugye megvan a párhuzam? Célcsoport = „a kerület valamennyire tehetősebb férfilakossága, akik megengedhették maguknak, hogy 1-2 naponta borbélyhoz járjanak”. Az üzletben gyűlt össze nap-mint-nap a visszatérő kuncsaftok társasága.

Mit csináltak vajon a borbélyüzletbe betérő férfiak? Beszélgettek, beszélgettek sportról, politikáról és nyilván a nőkről is. (Hölgy-olvasóim most ne bántódjanak meg – gondoljanak helyette inkább a fodrászatra. 🙂 )

Sokszor voltam tanúja annak kissrác koromban, hogy jó időben, ha valamelyik borbély éppen szünetet tartott; a beszélgetés áttevődött (lehet, hogy 1-2 cigaretta mellett) a bejárat előtti járdára. Nagyapám – beszédes ember lévén – vitte a prímet és fenntartotta a beszélgetés fonalát.

Ön szerint milyen vevőszerző módszert alkalmazott ekkor az Öreg, minden előzetes képzés nélkül, ösztönösen?

Közösségi média marketinget; azon belül is a kötődést erősítette.

Csak nem a világhálón, és nem okostelefonon, hanem – az akkori kor lehetőségeinek megfelelően – személyesen, élőben.

Mi volt a látszólag céltalan traccsparti eredménye?

• Az érdeklődés fenntartása
• Válaszok a vevők igényeire (még ha azok nem is feltétlenül a szakáll hosszúságával voltak kapcsolatosak)
• A vevői kötődés és az elkötelezettség fenntartása
• A szájhagyomány útján történő vevőszerzés (hiszen a kerületben biztos híre ment, hogy nem csak hogy szépen borotválnak itt, hanem tájékozott beszélgetőpartnerek a borbélyok)

Ha a mai korban történt volna mindez, és valamelyik közösségi média csatornán jelent volna meg, talán azt mondhatnánk, hogy a beszélgetés a barátság valamelyik alábbi típusát képviselte on-line:

A SZÓSZÓLÓ (érzelmi támogatást nyújt / személyes – gyakran intim -részleteket is ismer)

A lelkitárs
A bizalmas
A vigasztaló (v. „lelki szemetesláda”)
A segítőtárs

A JÓBARÁT (praktikus tanácsokat ad / közös élmények részese)

A pártfogó
A haver

Az ISMERŐS (hasznos ismeretek forrása / közös tevékenységben részes)

A hasznos ismerős
A partner

Ön szerint a történetem „borbélya” melyik barátság-típust képviselte?

Milyen hasonló példát tudna mondani a mai on-line világból, ahol hasonló szerepet játszott / játszik a közösségi média művelője (cég vagy vállalkozás)?

Mivel azonosítaná cégét / vállalkozását a közösségi média csatornáján, ha a fenti típusok közül egyet kellene választania?

Amennyiben további esettanulmányokra kíváncsi, amit vállalkozása közösségi média stratégiájához fel tudna használni, vegye fel velem a kapcsolatot, illetve töltse le a közösségi média elkezdéséhez szükséges útmutatót/segédletet.