Szaúd-Arábiai projektem során új szakképző intézmények felállítása és elindítása volt a felatunk, ahol az intézmény informatikai rendszerének, weboldalának és közösségi média csatornáinak kialakítása ráirányította a figyelmem arra, hogy az online marketing, ezen belül a közösségi média marketing az elkövetkező évek meghatározó hirdetési felülete lesz, de ez nem csupán egyirányú reklámot jelent majd, hanem a vállalkozások számára az emberarcú marketing lehetőségét (és kötelezettségét is) fogja jelenteni.

Mi a helyzet az oktatási intézményekkel? Nekik nem fontos figyelni erre az egyre fontosabbá váló trendre?

Az oktatásban talán még hangsúlyosabb a dolog, hiszen „vevőik” olyan fiatalemberek, akik napi szinten használják a közösségi médiát.

A közösségi média számokban: Milyen az elterjedése az egyik olyan országban, ahol más infokommunikációs csatorna szinte nem létezik a fiatalok, a diákok számára (egyébként mások számára sem). A következő infografika Szaúd-Arábiából való, de valószínűleg nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy a magyar digitális bennszülöttek is hasonlóan „élnek”.

Jó-e ez, vagy nem? Nehéz eldönteni, de nem ezzel fogunk foglalkozni; most az adatok értelmezése a feladatunk.

Most jöjjön a közösségi média számokban:

Tekintsük át az infografikát és válaszoljunk, az alábbi négy kategória szerint mennyire javasolt a közösségi média használata (a példánkban – Szaúd-Arábiában – élő célcsoport vonatkozásában).

Marketing és kommunikáció

• A közösségi média egy lényeges eszköz a szaúdi célcsoportok megszólításában, hiszen szinte teljes a penetráció a célcsoport körében.

Ráhatás

• Szaúd-Arábiában a leggyorsabban növő felhasználói csoport a tizenévesek korosztálya
• A közösségi média a leghatásosabb befolyásoló tényező – a leginkább meghatározó a fiatalok nézőpontjának, értékítéletének kialakulásában és döntéseik meghozatalában

Érdeklődőszerzés

• A közösségi média megjelenés (hirdetés) költséghatékony és kiváló célzási pontossággal bír az egyéb hirdetési lehetőségekkel szemben (újságot nem olvasnak, plakáttal nem találkoznak, TV-t nem néznek)
• Azokat a kommunikációs csatornákat lehet célozni, amiket az iskolakeresők amúgy is használnak

Kapcsolat- és márkaépítés

• Egy iskolakereső diák számára sokkal kézenfekvőbb a közösségi médián keresztül feltenni kérdéseit, mint e-mailt írni vagy felhívni egy központi telefonszámot (mobil-telefonszámukat is szinte csak a chat-szolgáltatások, pl. WhatsApp regisztrációra használják)
• Mindemellett a fiatalok számára a közösségi média használata valódi személyes kapcsolattartást jelent és így lehetőséget ad a valódi érdeklődésük kiváltására