Élő beszélgetés Attilával a hitrádió HIT LIVE című műsorában november 22-én vasárnap 17:30-kor. Téma: internetes közösségi marketing, marketingfogások, kampányok. ‪#‎socialmedia‬ ‪#‎onlinemarketing‬ ‪#‎hitradio‬

Minden vállalkozásnak érdemes hivatalos weboldalt készítenie? Mennyivel több érdeklődőre, vevőre tehet itt szert? 

Igen; érdemes, mert a közösségi médiában nem talál meg mindenki (a Facebook-on már csak fizetett hirdetéssel jelennek meg a céges weboldalak). Kereséssel nem lehet a közösségi médiában megosztott tartalmainkra rátalálni. A saját weboldal komolyságot, megbízhatóságot sugall. A legfontosabb: az érdekes tartalom, és ezt egy weboldalon tudjuk megjeleníteni. Több érdeklődőre és vevőre/ügyfélre egy weboldallal tehetünk szert, mert azok, akik olyan terméket/szolgáltatást keresnek, így könnyebben fognak ránk találni.

Mi a véleménye az internetes hirdetésekről? Ezek mennyire hatékonyak?

Többféle hirdetéstípus létezik. A legfontosabbak Magyarországon: a Facebook-hirdetés, a Google hirdetések (keresési, display-hálózati és remarketing). A keresési hirdetés az, amikor a Google-ban kulcsszóra keres, akkor jelenik meg a felhasználónak a hirdetésünk, a display-hálózati hirdetés akkor jelenik meg, amikor egy másik, hasonló témájú oldalon böngészik, és a remarketing az, amikor már járt az oldalunkon és böngészés közben célzottan ösztökélhetjük vásárlásra. Lehet ezeket jól és rosszul is csinálni. Akkor a leghatékonyabbak, ha kombináljuk őket. Mindegyiknek nagy előnye, hogy előre meghatározott hirdetési költség mellett optimalizálhatók az eredmények. Magyarországon a KKV-k 100e – 2MFt között költenek online hirdetésekre havonta.

Engem kifejezetten idegesít, mikor például Youtube-on a kedvenc zenémet megszakítja egy nehezen elkattintható reklám. Vagy a videó alsó részében mozgó „vedd meg ezt-azt” feliratok. Az ilyenek mennyire hatásosak? Vannak, akik tényleg rákattintanak és vásárolnak?

Talán nem mindenki tudja, hogy a Google után a Youtube a második legnagyobb keresőmotor a világon, pedig akár minden nap használja zenehallgatásra, videók megtekintésére. Előrejelzések szerint 2018-ra a mobilforgalom 2/3-át a videók teszik ki majd. Ez óriási közönség és az internetes közösségi marketing középtávú legfontosabb területe. A Youtube hirdetésekre 1%-nyi látogató kattint rá, majd kb. azok 2%-a vásárol is. Tehát minden 5000 emberből 1 fog vásárolni azok közül, akik látták a videoklipet.

Milyen területeken javasolja az internet világába berobbanni akaróknak az elindulást, majd a terjeszkedést? (facebook, hírlevelek, google reklámok…)

Először mindenképpen az ismertség elérésére érdemes törekedni, majd a vevőkör építésére, gondozására. Kisvállalkozások számára egy Facebook-oldalt, egy profi weboldalt, Google és Facebook hirdetéseket, majd e-mail kampányokat javaslok. Nekik a legcélravezetőbb útja a vevőkör felépítésre a kezdeti hirdetés. A Facebook-hirdetésekkel nagyon pontosan lehet behatárolni a célközönséget. Például: esküvői ruhakölcsönző hirdethet 21 – 45 éves korosztályú nőknek, akik a vállalkozás 20km-es körzetében laknak és kapcsolatban vannak vagy el vannak jegyezve. Megoldható, hogy férfiaknak ne is jelenjen meg a hirdetés, mivel a téma őket nem igazán érdekli…:) A facebook-ról hatékonyan lehet a weboldalra terelni az érdeklődőket.

A weboldal az érdekes és releváns tartalom helye. Itt megmutathatja magát a vállalkozás egy jól felépített és gusztusos weboldallal. Itt lehet aztán elhelyezni egy bemutatkozást, az ajánlatokat/árakat, illetve egy szakmai blogot, ami a hitelesség legfontosabb forrása.

Ha már elértük azt, hogy a szakmai blogunkra feliratkozzanak az érdeklődők, készíthetünk számukra célzott e-mail kampányokat, amivel például vásárlásra ösztönözhetjük őket. Az ilyen automatizált e-mail sorozatok mindmáig az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb vevőszerző módszer, még a közösségi média korában is. Itt is elmondom, hogy törvényesen csak olyan címekre küldhetünk hírlevelet, akik vagy maguk feliratkoztak rá, vagy olyan adatbázisból származnak, ahol engedélyt adtak reklámcélú megkeresésre.

Milyen egy jó weboldal felépítése?

Egy weboldal legyen áttekinthető, világos szerkezetű és lehetőleg a látogató számára legyen két kattintással elérhető, amit keres. Ebből a szempontból mindegy, hogy egyoldalas vagy többoldalas egy bemutató weboldal. Ma már egy weboldalnak reszponzívnak, azaz minden eszközön; PC-n, tableten és mobilon is élvezhetőnek és gyorsnak kell lennie. Biztos a hallgatók is többször találkoztak mobilon olyan weboldallal, ami a hangyabetűk miatt olvashatatlan volt. Ha nem reszponzív egy weboldal, a ma mobilon böngésző kb. 40%-nyi érdeklődőt biztosan elveszíti. A mobilbarát weboldal mobilon jól néz ki; a reszponzív weboldal pedig minden eszközre automatikusan állítja be magát.

Mik az első számú szempontok egy weboldal elkészítésénél, hogy a látogatókra a megfelelő hatást gyakorolja? (Mondjuk ha vásárlásra szeretnénk őket buzdítani? Ha olvasásra szeretnénk őket buzdítani? Ha egy szolgáltatás igénybevételére?)

Ezt a hatást nem a weboldal szerkezetével kell elérni. Tételezzük fel, hogy egy érdeklődő egy hirdetésünkre kattint valahol. A legrosszabb, amit tehetünk, hogy a kezdőlapra irányítjuk. Hiába szép és jó szerkezetű a weboldalunk, az érdeklődő elnavigál, mert nem találja pontosan azt, amit keres.

Vásárlásra, szolgáltatás igénybevételére a legjobb módszer az ún. érkezőoldal (landing page), amit csak azért hozunk létre, hogy ott a hirdetett terméket/szolgáltatást bővebben kifejtsük, megadjuk az árat és lehetőséget adjunk a megrendelésre egy űrlap segítségével. Az érkezőoldalon másnak nincs helye!

Weboldalán olvastam, hogy egy weboldal látogatóink akár 90%-a az oldal színei alapján ítél. Ez miért van? Mik a jó színek?

Fontosak a színek. Általában egy vállalkozás weboldala a cég általános dizájnját és színeit követi (ami megjelenik a levélpapíron, borítékon, brosúrákon és reklámanyagokban is). Ezen belül – kutatások szerint és amennyiben van rá lehetőség – érdemes használni a kéket, mint bizalomgerjesztő színt, a pirosat, mint akcióra, vásárlásra felhívót, és a feketét, ami a luxus, prémium szolgáltatás érzetét kelti. A saját példámon tanultam meg, hogy amikor a szakmai blogomban először harsány színt alkalmaztam a fontos gondolatok kiemelésénél, egy olvasóm hívta rá a figyelmemet, hogy ez hosszabb távon fárasztó lehet, és elriaszthatja az érdeklődőket. A kevesebb itt is néha több.

Weboldalán olvastam a 7 AdWords hirdetési hibáról – hogyan dobjuk ki a pénzt rossz hirdetésekre? Mi ez a 7 hiba? Milyen a rossz hirdetés? És ha már itt tartunk, milyen a jó?

A Google AdWords fizetős szolgáltatással weboldalunkra irányíthatjuk azokat az érdeklődőket, akik egy bizonyos kulcskifejezésre keresnek a Google-keresőben. Például, amikor beírják a keresőbe, hogy „piros körömcipő”, és a találati lista felett, mellett és alatt megjelenő hirdetésekre kattintanak.

A legnagyobb hiba, amikor a hirdető cég nem méri a hirdetés sikerességét, azaz azt, hogy a hirdetésre kattintók „megteszik-e azt”, amit a hirdető vár tőlük. Azaz megnéznek-e egy fontos oldalt, vásárolnak-e, stb.

Szintén gyakori hiba az, hogy egy hirdetés nem egy érkezőoldalra mutat, ahol a hirdetés ígéretének megfelelő termék/szolgáltatás jelenne meg, hanem pl. a kezdőlapra mutat. Ez nem releváns, ezért a látogató távozik, és a kattintásért fizetett összeg kárbavész.

Sokan nem szűrik ki a nem hasznos keresőkifejezést. Ha valakinek cipőboltja (vagy webáruháza) van, ahol csak új cipőket árul és a „piros körömcipő” kulcskifejezésre hirdet, de nem zárja ki a „használt piros körömcipő” keresőkifejezést, akkor az így hozzá eltalálók nagy valószínűséggel nem vásárolnak nála, így a hirdetési pénz kárba vész. Kivéve, ha tanul az érdeklődésekből, tapasztalatokból és például használt cipő üzletágat is indít…

A jó AdWords hirdetés földrajzi célzása pontosan be van állítva – hiszen nem biztos, hogy egy távoli helyi szolgáltatás igénybevéleléért tössbszáz kilométert utazna valaki, csak mert megtalálta az interneten -, egyszerre tartalmaz kereső-hirdetést és display-hirdetést (amikor a felhasználó hasonló témájú weboldalt böngész, és akkor jelenek meg a mi hirdetésünk pl. az oldalsávban), és folyamatos tesztelésnek vetjük alá azzal, hogy különböző, kissé módosított változatait kipróbáljuk és mérjük az eredményességét.

Az internetes közösségi marketing témában további hasznos cikkeket, útmutatókat itt talál.